Januártól az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere mellett teljesen új elemmel bővül a lakossági hulladékgazdálkodási rendszer: elindul a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok szelektív gyűjtése is. Igaz, hogy az első fázisban csak 14 városban, de a tervek szerint évről évre bővül majd a résztvevő települések köre.
Ennek oka, hogy még a megfelelő infrastruktúra nem áll mindenhol rendelkezésre (a kiválasztásnál szerepet játszott, hogy hol vannak működő biogázerőművek és azok mekkora kapacitással működnek), továbbá az első évben megszerzett tapasztalatokat is be szeretnék majd építeni a bővítési fázisokban, de az irány mindenesetre nagyon dicséretes.
Idén tehát közel félmillió ember érintett ebben a pozitív változásban az alábbi városok, városrészek társasházi övezeteiben:
- Békéscsabán,
- Békésen,
- Budapesten (a XI. és a XXI. kerületben),
- Cegléden,
- Debrecenben,
- Gyulán,
- Kaposváron,
- Kecskeméten,
- Miskolcon,
- Nagykanizsán,
- Székesfehérváron,
- Szolnokon,
- Tatabányán és
- Zalaegerszegen.
MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) biohulladék-gyűjtési program
Mivel Magyarországon évente legalább 320–380 ezer tonna könnyen és gyorsan lebomló konyhai hulladék kerül a kommunális gyűjtőkbe (sőt még a szelektív hulladékok közé is), muszáj volt lépni. A biogázerőművek ennek a problémának a megoldásában segíthetnek.
A házhoz menő konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtést a MOHU tehát fokozatosan vezeti be Magyarországon. A csatlakozók innentől kezdve egy-egy 5 literes, zárható fedelű konyhai gyűjtőedényben gyűjtik a szerves hulladékot, azokat pedig a MOHU-kukákba, azaz a társasházak számára kiosztott 120 literes barna kukákba üríthetik. Ezeket a megszokott módon szállítja majd el rendszeres időközönként az adott település szolgáltatója.
Mit lehet és mit nem szabad a gyűjtőkbe helyezni?
Forrás: MOHU – Biohulladék
Miért jó a MOHU programja?
Az új rendszer bevezetése nemcsak a hulladék mennyiségének csökkentését célozza, hanem a fenntarthatósági célok elérését is segíti. A környezetvédelmi kezdeményezés részeként a hulladék újrahasznosítása ugyanis széleskörűen hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez.
Az új rendszer bevezetése az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel is összhangban áll. A szerves hulladék szelektív gyűjtése és hasznosítása ugyanis hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakításához és az alternatív energiaforrások használatához, ugyanakkor nemcsak a környezetvédelmi kezdeményezések egyik fontos lépése, hanem a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődésének elősegítése is.
A MOHU biohulladék gyűjtési programjának további jelentősége
A biohulladék szelektív gyűjtése azért is fontos, mert ezek a hulladéktípusok biológiailag lebomlanak és így potenciálisan valóban újrahasznosíthatóak. Nem beszélve arról, így a háztartási hulladék hulladéklerakókba kerülő mennyisége is csökkenthető, ami egyértelműen segít a környezeti terhelés csökkentésében is.
A MOHU Biohulladék Gyűjtési Program bevezetése tehát jelentős lépés a hulladékgyűjtés és kezelés területén és mivel célja, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét, mi nagyon örülünk neki. A Világgazdaság például így írt róla:
„A biohulladék döntő része a MOHU közlése szerint biogázüzemben végzi. Úgy hasznosul tehát, mint a fáradt sütőolaj: áram és hő lesz belőle, de a biogáz elégetése tovább szennyezi a környezetet. Mégis, e megoldás mellett szól, hogy
- az így nyert energia legalább nem fosszilis eredetű, vagyis fosszilis energiahordozó beszerzése váltható ki vele,
- a biogázüzemekben visszamaradó anyagot a mezőgazdaság hasznosítja,
- az érintett hulladék egyébként lerakóba kerülne.
A biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtésére, annak minden problémája ellenére érdemes lenne minden olyan háztartásnak ráállnia, amely e hulladékot nem hasznosítja más módon.”
Szerintünk igazuk van.
Ismerj meg bennünket és csatlakozz küldetésünkhöz!